A rendezés és színjátszás mellett 1973-tól jelentek meg írásai, például az Új Írásban, ahol Esterházy Péter és Hajnóczy Péter mellett, mint a „jövő magyar iróreménységei” között szerepelt. Színdarabokat is kezdett írni, amelyeket a Vígszínház és a Magyar Televízió vásárolt meg. Noha a darabokat nem mutatták be, de ezeknek köszönhetően Örkény István, Radnóti Zsuzsa és Szakonyi Károly barátsága és támogatása kísérte pályáját.

1982-ben rendezői diplomavizsgája Heltai: Szépek szépe előadása volt a Budapesti Gyerekszínházban, első nagyszínházi rendezése 1982-ben az Imádok férjhez menni című előadás volt Szegeden, ahol még ugyanabban az évadban bemutatta a Luxemburg grófja című operettet Király Levente főszereplésével.

1982-1985 között a Madách Színház tagja volt, ahol először Vologyin Öt este című darabjában, majd 1983 tavaszán Hofi Gézával együttműködve a Hoféliában mutatkozott be rendezőként. Több, színészi beugrása (Öltöztető, Fösvény), és kisebb szerepe is volt ezekben az években, és folytatta a rendezést Szegeden is, illetve a Magyar Televízió felkérésére készített (rendezett és részben írt) egy Telepódium adást Zsákutca címmel 1984 nyarán.

1985-1989 között az Arany János Színház igazgatóhelyettese és rendezője volt, majd 1989-1990 között a Rock Színház főrendezője, és a Malek Andrea címszereplésével bemutatott Evita rendezője volt.

Közben elkészítette 1986-ban Bőhm Györggyel – későbbi állandó szerzőtársával – a Kőszívű ember fiai zenés darabot a Tolcsvay testvérek zenéjével.

1990-1992 között a Szegedi Nemzeti Színház prózai tagozatvezetőjeként dolgozott számos prózai és zenés darabot rendezve és tűzve repertoárjára a Furcsa pártól a Bohéméletig.

1992 és 2007 között, 15 sikeres évadon keresztül volt a Győri Nemzeti igazgatója. Közben néha más városokba is ellátogatott vendégrendezni, de ideje nagy részét Győrben töltötte színházi családjával. Ez alatt a győri közönség megismerkedett a musical műfajával, melynek gyöngyszemeit mutatták be (a Grand Hoteltől a Chicagóig és a Padlástól a Valahol Európáig), minden évben volt operabemutató, vígjáték és klasszikus dráma is olyan formában, hogy a bérletesek (a rendszeresen színházba járok) száma országosan kiemelkedő lett.

A későbbiekben már nem csak rendezőként dolgozott, hanem először csak beugróként játszott, majd – mivel a karakterének megfelelő színész hiányzott a színházból – állandó szereplőként is fellépett pl. Molnár Ferenc Egy, kettő három, illetve Ibolya című darabjaiban, Csehov Három Nővérében, és zenés, táncos színészként is például A Nyomorultakban vagy a Pipifarmban. Kiemelkedő rendezései közé tartozik a Hegedűs a háztetőn, a Mester és Margarita, és a Turandot.

Igazgatói tevékenységének a 2006-os Önkormányzati választásokat követő felfüggesztése vetett véget, de még megrendezte abban az évben a Chicago és Nana című darabokat.

1999-2007 között a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke volt. 1994-ben kapott Jászai Mari-díjat, 2010-ben Érdemes művész lett. Nevéhez fűződik több sikeres új musical szövegkönyve és létrehozása (Valahol Európában, Hotel Menthol, Szép Nyári Nap), valamint a Komédiások és a Színház az egész című tévésorozatok.

2007 után félállásban a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt, ahol életében harmadszor megrendezte a Charley nénje című zenés darabot, valamint A muzsika hangját. Más társulatoknál is rendezett, játszott országszerte (A miniszter félrelép, A furcsa pár, A doktor úr, Büszkeség és balítélet, A nyomorultak, Az ügynök halála).

2011 és 2018 között többször is rendezett Erdélyben. Először Nagyváradon a Hegedüs a háztetőn, amit aztán Temesvárott is bemutatott. Ezeket további musicalek, nagyoperettek (Lili bárónő, Cirkuszhercegnő, Csárdáskirálynő). Operákat is rendezett, nevezetesen a 2006-os különleges, győri Turandot főszereplője igazgatóként meghívta őt a Kolozsvári Román Operába Puccini Triptichonjának bemutatására, később a Kolozsvári Magyar Operában egy modern feldolgozású Sámson és Delila előadására is sor került 2016-ban.

2018-19 között népszerű műsorvezető volt a Bézs Rádióban, ahol egy-egy korábbi rendezését mutatta be hangfelvételek és anekdoták segítségével.

Ebben az időszakban Magyarországon is akadt munkája a Játékszínben (Acélmagnóliák, Nyolc nő – 10 éve játsszák!), a Karinthy Színházban (Olympia, Gőzben, Nercbanda). Kapott még felkéréseket kisebb társulatoktól, az elől sem zárkózott el, de összeállított és rendezett Szabó Péter motivációs tréningjei (Több tízezer néző Budapesttől New Yorkig) számára illusztrációs jeleneteket, rendezett balatoni zenés gyerekdarabot (Brémai muzsikusok), és többször levezényelte Budavár 1849-es ostromát a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetséggel együttműködve.

Utolsó rendezése a Dunaújvárosi Bartók Színház Hja, kérem, a nő – az nő című zenés összeállítása volt 2022 tavaszán.
2022 október 25-én, egy nappal 70. születésnapja előtt hunyt el.

Egy interjúban így nyilatkozott pályájáról:

„Több mint 160 rendezés áll mögöttem, jó pár előadásban színészként is felbukkantam. Íróként részt vettem a Valahol Európában, a Hotel Menthol, a Szép nyári nap, a Kőszívű ember fiai című produkciókban. A Wikipédiában úgy szerepelek, hogy: „minden műfajban kipróbálta magát”, és ez lényegében fedi a valóságot.”